MET: UTAZÁS A LÉTÜNK KÖZÉPPONTJA FELÉ
A 20. század legjelentÅ‘sebb orvosi felfedzését jelentette, amikor 1940-ben Fleming izolálta a penicillint, mellyel megváltoztatta a világtörténelmet. Azok a betegségek, melyek évezredekig rettegésben tartották az emberiséget, eltűnni látszottak. A járványos, fertÅ‘zÅ‘ betegségek feletti végleges gyÅ‘zelemtÅ‘l karnyújtásnyira érezte magát az orvostudomány. A század második felében a genetika, immunológia, biokémia fejlÅ‘dése az emberi test feletti teljes kontroll elérésével kecsegtetett. Úgy tűnt, hogy a betegségek feletti uralom a tudomány fejlÅ‘désével végre megvalósul! Az új évezreddel ezek a remények lassan szertefoszlottak. A gyógyszerekre teljesen rezisztens mikróbák jelentek meg minden kontinensen, és az újabb világméretű járványok kirobbanása elkerülhetetlennek látszik. A jólét és bÅ‘ség társadalmaiban pedig a középkori járványoknál is nagyobb számban szedik áldozataikat a krónikus degeneratív betegségek, melyek évrÅ‘l évre a lakosság egyre nagyobb hányadát érintik. Egyre nagyobb költségen egyre betegebb a világ. Vajon tényleg csÅ‘döt mondott a tudomány vagy csak rossz ajtón kopogtat?
A modern orvostudomány épületének alapját alkotó axióma szerint az emberi szervezet minden testi és lelki folyamatának oka és mozgatója magában a fizikai testben van és belÅ‘le kiindulva megérthetÅ‘ és befolyásolható minden élettani működés. A 3. évezred kezdetére egyre nagyobb repedések jelentek meg a sziklaszilárdnak hitt, dogmaként elfogadott alapokon, és a foltozásra és kijavításra irányuló kísérletek sorra kudarcot vallottak. A részletek egyre alaposabb kikutatásával egyre távolabb kerültünk az egész Univerzum és benne saját magunk működésének megértésétÅ‘l.
​
Közel 20 éves, az orvosi praxisomban szerzett tapasztalatok vezettek el annak felismeréséhez , hogy a szervezet egyensúlyának felborulása, a betegség a legritkább esetben kezdÅ‘dik a fizikai szinten, a molekulák, receptorok szintjén. A betegségek képében jelentkezÅ‘ működészavarok és testi tünetek jelentÅ‘s részének okai nem a testben vannak, csak ott jelennek meg, mintegy lenyomatot képeznek. Az orvostudomány minden olyan kísérlete, amely ezen betegségeknek nem az okait, hanem a tüneteit kezeli, végsÅ‘ soron kudarcra van ítélve. AlapvetÅ‘en más megközelítésre van szükség.
Az emberek jelentÅ‘s részénél a helytelen táplálkozás, az egysíkú, mozgásszegény életmód következtében jelen van egy fogékonyság a betegségek iránt, így sokkal kisebb stresszhatás vagy lelki egyensúlyvesztés már képes elindítani egy betegséget. Ilyenkor, mivel az okok két síkon vannak, a megoldásnak, a gyógyításnak is két szinten, a testi és tudati szinten párhuzamosan kell történnie, ha a teljes gyógyulás a cél. Mint ahogyan egy vitamin hiányának a tüneteit sem lehet beszélgetéssel megszüntetni, ugyanúgy a lelki élet felborult egyensúlyát sem lehet egy szintetikus molekula bizonyos adagjának a lenyelésével helyreállítani.
Az új évezred orvostudományának a sikere nagyban azon múlik, hogy képes-e felismernie ezen két megközelítés szintézisének a szükségességét. A saját tapasztalataim azt mutatják, hogy azok a pácienseim voltak képesek tökéletesen meggyógyulni - akár gyógyíthatatlannak nyilvánított, legsúlyosabb betegségekbÅ‘l is- akik nyitottak voltak arra, hogy a testi működészavarok és a tudati, lelki gyökerek kezelése párhuzamosan történjen. Az orvosoknak ismerniük kellene azokat a terápiás lehetÅ‘ségeket, melyek támogatják, mi több lehetÅ‘vé teszik a testi betegségek javulását, gyógyulását és szorosan együtt kellene működniük a terapeutákkal.
​
A MET terápia egy nagyszerű eszköz ebben a munkában. Elindítja, támogatja, megerÅ‘síti a gyógyító folyamatokat, amelyeket az orvos a testi szinten támogat. A páciens úgy kerül közelebb a saját lénye legbelsÅ‘bb titkaihoz, hogy abban semmilyen erÅ‘szak, kényszer vagy sugallat nincsen, hiszen minden információ, tapasztalat a saját lénye mélyérÅ‘l jön, a terapeuta csak „megnyitja” a csatornákat, lehetÅ‘vé teszi a tapasztalást. Ezek a felismerések, belsÅ‘ tapasztalások támogatják, vezetik végig a pácienst azon az úton, amely végsÅ‘ soron a testi és lelki problémái okainak a felismeréséhez vezet. És ez az út maga a cél, a folyamat jelenti a gyógyulást. Minden lépése önkéntes és a felismert úton való továbbhaladás belsÅ‘ szükségébÅ‘l ered. Egy kalandos utazás a létezésünk értelmének középpontja felé.
Dr. Ládi Szabolcs,
kutatóorvos