Az emberi gondolkodás alapvetően haszonelvű.
Szeretnénk, hogy jól legyünk, de ha jó, akkor legyen több. Amikor elérjük, hogy jó, és több, akkor a cél, hogy legyen más. Valami elérhetetlen, valami megváltoztató, de mindenképpen olyan, ami kívülről irányul felénk. Így van ez a gazdasági javak elérésében, de az érzelmek területén is a többletre törekszünk.
A modern ember nagyon nehezen viseli a nélkülözést, és azt gondolja, hogy a kevés, az egy olyan fizikai vagy szellemi tartalom ami az ő kárára lehet csak, kapni akar mindenáron és mindenkitől.
Ez nem így van. Ha kevesebb a problémám, akkor örömtelibb lesz az élet. Hogyan tudjuk elérni azt, hogy az életünkben komfortosabban legyünk jelen fizikailag, és szellemileg is közelebb kerüljünk a szabadsághoz?
A kulcs: az önfegyelem.
Az önfegyelem az a része a civilizációnak, ami a hétköznapok során egyedül a munka területén elfogadott. Ezen a területen is inkább szól a behódolásról és a kényszerről, mint egy közösen vállalt, és meghatározott cél érdekében hozott együttműködésről.
A szülői szerepek is annyira felborultak, hogy legfeljebb alkalmazkodásnak nevezhetjük azt, ahogy a szülők a gyerekek igényeihez alkalmazkodnak. A legritkább esetben van a szülői szerepben helye az önfegyelemnek és a következetes példamutatásnak. Miért félünk annyira az önfegyelemtől? Nagyon egyszerű a válasz: az önfegyelem teljes szellemi és fizikai szabadságot eredményez. Ez pedig sokkal kényelmetlenebb, mint folyton panaszkodni, nyűglődni és siránkozni valami elérhetetlen után. Az önfegyelem másik nagy problémája, hogy helyes belső öntudattal jár, az önismeret mellékterméke pedig az, hogy kénytelenek leszünk felelősséget vállalni a saját életünk felett.
Hogy jön ez a böjthöz?
Nagyon egyszerűen. A böjt során a következők történnek:
- felszabadul az időnk
- az emésztőrendszer pihenni tud
- az idegrendszer a korábban, az emésztésre fordított energiát a saját regenerácóra fordítja
- az egészséges és beteg sejtek között a beteg sejtek elgyengülnek és az egészségesek megerősödnek
- a felszabaduló energiák miatt a lelki folyamatokra több figyelem jut.
Amikor egy gyakorló megtapasztalja a saját erejét egy olyan egyszerű lépésben, hogy a böjt MIATT, saját döntése okán mindennap ugyanabban az időben ébred, akkor ez megerősíti a gondolati világát. El tudja képzelni, hogy ha erre, akkor másra is képes. Ezután lehetséges, hogy kipróbálja azt, hogy egyetlen fajta ételt fogyaszt, például burgonyát, és kiderül, hogy képes életben maradni. Ez a folyamat segít abban, hogy rugalmasabban álljon olyan kérdésekhez, hogy mire is van szüksége, hiszen egyetlen egy krumpli ugyanúgy életben tartja, mint egy 8 fogásos vacsora. Így, a következő lépésként már felébred a belső fantázia, hogy milyen tapasztalatokkal járhat, ha egymás után 3-5 napig csak krumplit eszik? Ennek csak közvetett következménye, hogy büszke lesz magára, hogy kibírta, de közvetlen segítségére lesz az a fizikai visszacsatolás, hogy sokkal jobban fogja érezni a bőrében magát.
Amennyiben szeretnétek dolgozni a generációs és családi trauma-mintával, várlak benneteket egyéni traumaterápiára:
Jelentkezés: https://www.erinteseskarma.hu/egyeni-terapia
Comments