top of page
Elisabeth Tomor

Egy személyes történet: hogyan kapcsolódik egy saját traumaélmény egy egészségügyi folyamathoz?

A trauma jelen van az életünkben -a böjti időszak felismerései és ajándéka


A traumát valahogy mindenki meg szeretné úszni, kikerülni, átlépni vagy letagadni. A veszteség azonban hozzátartozik az életünkhöz, ahogy az árnyék a fényhez. Mivel több, mint húsz éve foglalkozom nagyon súlyosan traumatizált emberekkel, így nagyon konkrétan van a fókuszomban, és rengeteget dolgoztam a saját történeteimmel és a családi vagy generációs mintáimmal.


Vannak traumáink amiről tudunk, és vannak olyan rejtett traumák, amik úgy határozzák meg az életünket, hogy nem is emlékszünk rájuk, és el se tudjuk képzelni, hogy megtörtént. Egy olyan eseményről, és annak hatásairól mesélek nektek, amiről pontosan tudtam, hogy mélyen traumatizált a veszteség. Dolgoztam vele, mégis, most pont 10 évvel az esemény után döbbentem rá, hogy mennyire hatással volt rám az elmúlt évtizedben, anélkül, hogy tudatosítottam volna a közvetlen és egyértelmű következményeit.


Remélem számotokra is tanulságos lesz.


Amennyiben szeretnétek dolgozni a generációs és családi trauma-mintával, várlak benneteket egyéni traumaterápiára:



145 megtekintés0 hozzászólás

Comments


bottom of page